I.
Általános rendelkezések

1.      Az Egyesület neve: Külügyminisztériumi Dolgozók Társainak Egyesülete (KÜLDTE)
Székhelye: 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 46.

Működési területe: Magyarország

II.
Az Egyesület célja és feladatai 

2.      A külügyminisztériumi dolgozók társai kiindulva abból, hogy az Európai Unió országaiban évtizedek óta sikeresen működnek hasonló szervezetek és ezek 1985-ben megalakították nemzetközi egyesületüket (European Union Foreign Affairs Spouses Association - EUFASA); célul tűzve, hogy a szervezetben hazánknak is képviselete legyen a 2004. évi csatlakozás után, elhatározták saját egyesületük létrehozását, mely a Külügyminisztériumban dolgozók társainak, akik nem a minisztérium munkatársai, segítséget nyújt a külszolgálattal járó sajátos életforma nehézségeinek leküzdéséhez.

3.      A fentiekkel összhangban az Egyesület a következő célokat fogalmazza meg:

a)      találkozási és ismerkedési lehetőség megteremtése a külügyminisztériumi dolgozók társai számára,
b)      párbeszéd kialakítása a kihelyezettek és az itthon tartózkodók között,
c)      az Egyesület tagjainak tájékoztatása az őket érintő kérdésekről mind a kihelyezés, mind a hazatérés időszakában, az ehhez szükséges információs bázis megteremtése és folyamatos karbantartása a Külügyminisztérium segítségével,
d)      folyamatos kapcsolattartás a Külügyminisztérium vezetésével, valamint egyéb hivatalokkal és fórumokkal annak érdekében, hogy a tagok részéről a külszolgálattal és a hazatéréssel kapcsolatos kérdésekre megfelelő válasz, a felmerülő problémákra pedig közös megoldás szülessen,
e)      kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a hasonló tevékenységű bel- és külföldi fórumokkal,
f)       kapcsolattartás, együttműködés az Egyesület munkáját segíto szakmai és társadalmi szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és intézményekkel.

III.
Tagsági viszony keletkezése és megszűnése

4.       Az Egyesület tagja az lehet, aki nem áll a Külügyminisztérium alkalmazásában, és

a)      hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy házastársa, illetve élettársa a Külügyminisztériummal közszolgálati viszonyban vagy munkaviszonyban áll, és
b)      nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltó határozat hatálya alatt, és
c)      az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit, a belépési nyilatkozat aláírásával, magára nézve kötelezőnek elfogadja, és egyben kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

A tagsági viszony keletkezésének időpontja az a nap, melyen a kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat a Titkárhoz megérkezik.

5.      A tagsági viszony megszűnik:

a)      a tag kilépésével,
b)      a tag kizárásával,
c)      a tag halálával.

6.      A kilépés tényét írásban - az indokok megjelölése nélkül - kell közölni az Egyesület Titkárával.

7.      A Közgyűlés titkos szavazással kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki

a)      két éven túli tagdíjfizetési kötelezettségét - írásbeli felszólítás ellenére - nem teljesíti, vagy
b)      az Egyesület tevékenységét és célkitűzéseit aktív magatartásával veszélyezteti, vagy
c)      az Alapszabályt súlyosan vagy ismételten megsérti.

IV.
A tagok jogai és kötelezettségei

8.      Az Egyesület tagjai választhatnak és választhatók; továbbá jogosultak:

a)      az Egyesület és szervei munkájában részt venni, hozzájárulni az Alapszabályban meghatározott célok és feladatok teljesítéséhez,
b)      bármely, az Egyesület munkáját érintő napirendi javaslatot az Elnök, vagy a Közgyűlés elé terjeszteni,
c)      az Egyesület irataiba betekinteni, azokról saját költségre másolatot kérni.

9.      Az Egyesület tagjai kötelesek:

a)      az Alapszabályban foglaltakat megtartani,
b)      a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat és döntéseket végrehajtani illetőleg végrehajtásukat elősegíteni,
c)      a tagdíjat pontosan és rendszeresen fizetni, az Egyesület vagyonát megóvni,
d)      képességeikhez mérten rendszeresen dolgozni az egyesületi célok előmozdításáért, valamint az Egyesület szellemi és anyagi gyarapodásáért.

V.
Tájékoztatás, nyilvánosság

10.  Az Egyesület gondoskodik arról, hogy tagjai, megismerhessék szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, tájékozódhassanak az Egyesület működéséről. Ennek keretében az Egyesület rendszeresen hírlevélben tájékoztatja tagjait a működésével és szolgáltatásaival kapcsolatos hírekről és eseményekről. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Egyesület kiadványaiban is meg kell jelentetni.

11.  Az Egyesület a működésével kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet (továbbiakban: Jegyzőkönyvi Tár), ezeket az iratokat a Jegyzőkönyvi Tárban kell elhelyezni.

VI.
Az Egyesület szervei és vezető tisztségviselői

12.  Az Egyesület szervei:

a)      Közgyűlés,
b)      Elnökség.

13.  Az Egyesület vezető tisztségviselői:

a)      Elnök,
b)      Elnökhelyettesek,
c)      Titkár.

A Közgyűlés

14.  A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben határozhat. A Közgyűlésen az Egyesület valamennyi tagja jogosult részt venni.

15.  A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület Elnökének szavazata dönt.

16.  A Közgyűlés évente legalább egyszer, az Elnökség által meghatározott időben és helyen ülésezik (évi rendes Közgyűlés). Két rendes Közgyűlés között legalább 6 hónapnak kell eltelnie. A rendes Közgyűlést a napirend, az időpont és a helyszín közlésével, elektronikus levélben megküldött meghívóval az Elnök hívja össze oly módon, hogy a meghívót valamennyi tag legalább 30 nappal a Közgyűlés tervezett napját megelőzően kézhez kapja.

17.  Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha azt a tagok egyharmada - a cél megjelölésével - igényli. Amennyiben az Elnök a Közgyűlést nem hívja össze, úgy e tagok erre kijelölt képviselője is összehívhatja a Közgyűlést.

18.  A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnök erre irányuló felhatalmazása alapján, az általa felhatalmazott Elnökhelyettes vezeti. Az Elnök és az Elnökhelyettesek távolléte vagy akadályoztatása esetén egy Elnökségi tag a Közgyűlés Elnöke. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet két egyesületi tagnak aláírásával kell hitelesítenie.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a)      a Közgyűlés időpontját és helyszínét,
b)      a jelenlévők nevét és esetleges tisztségét,
c)      a Közgyűlés napirendjét,
d)      az elhangzott határozati javaslatokat, egyéb indítványokat és az érdemi hozzászólások tartalmát,
e)      a meghozott határozatokat és azok hatályát,
f)       a határozati javaslatokat ellenzők és támogatók számát, ha lehetséges személyét.

19.  A jegyzőkönyvet a Jegyzőkönyvi Tárban kell elhelyezni. A Közgyűlés határozatairól a jegyzőkönyv alapján az Elnök külön nyilvántartást vezet (Közgyűlési Határozatok Könyve), amelyből a határozatok tartalma és hatálya megállapíthatók. A Közgyűlési Határozatok Könyvét szintén a Jegyzőkönyvi Tárban kell elhelyezni.

20.  A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább fele  és még egy tag jelen van.

21.  Ha a Közgyűlés határozatképtelen, megismételt Közgyűlést kell összehívni, a határozatképtelen Közgyűlés meghirdetett időpontját követő 15. és 30. nap között. Az Elnök a megismételt Közgyűlést oly módon hívja össze, hogy a meghívót 5 nappal a Közgyűlés tervezett napját megelőzően valamennyi tag kézhez kapja, de a megismételt Közgyűlés időpontja az eredeti meghívóban is kitűzhető.

22.  A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Ezt a figyelmeztetést már az eredeti meghívóban közölni kell a tagokkal. Ha a Közgyűlés napirendjén az Egyesület megszüntetése szerepel, a Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak akkor határozatképes, ha legalább a két megelőző Közgyűlés határozatképtelen volt.

23.  A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza meg, azonban a Közgyűlés titkos szavazást is elrendelhet. Az Alapszabály 7. 41. és 44. pontja szerinti esetben titkos szavazásnak van helye.

24.  Zárt ülés tartását bármely tag kezdeményezheti, ha a közgyűlés ezt megszavazza, a levezető elnök zárt ülést rendel el.

25.  A Közgyűlés határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)   kötelezettség vagy felelősség alól mentesülne, vagy
b)   bármilyen más előnyben részesülne, vagy
c)   a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

26.  Tisztújító Közgyűlés esetén háromtagú Szavazatszámláló Bizottság megalakítása kötelező, amelynek tagjait nyílt szavazással választják.

A Szavazatszámláló Bizottság a jelölteket nyilvántartásba veszi, felügyeli a szavazás jogszerűségét és kihirdeti annak eredményét.

27.  A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik:

a)      az Alapszabály elfogadása és módosítása
b)      az Elnök, Elnökhelyettesek, Elnökségi tagok, Titkár megválasztása és visszahívása;
c)      az Elnök és a Titkár beszámolójának elfogadása;
d)      költségvetés elfogadása;
e)      az éves beszámoló elfogadása,
f)       Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása;
g)      tagdíj mértékének, esedékességének és a fizetés módjának megállapítása, megváltoztatása;
h)      a meghirdetett napirend megváltoztatása, kiegészítése;
i)        zárt ülés elrendelése
j)        titkos szavazás elhatározása;
k)      az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának elhatározása,
l)        tag kizárása.            

28.  A Közgyűlés határozatait az érintettekkel közölni kell.

Az Elnökség

29.  Az öttagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai közül. Az Elnökség tagjai az Elnök, a két Elnökhelyettes és az Elnökségi tagok. Az Elnökség tagjainak megbízatása négy évre szól. Az Elnökségi tagok bármikor indokolás nélkül visszahívhatók.

30.  Az Elnökség ügyrendjét a megválasztásától számított 30 napon belül maga állapítja meg. Az Elnökség dönt a Közgyűlés összehívásáról és minden olyan kérdésről is, ami nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

31.  Az Elnökség készíti el és terjeszti a Közgyűlés elé az éves költségvetést, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, valamint az Egyesület tevékenységéről szóló beszámolót. Az Elnökség az Elnök útján a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

32.  Az Elnökség évente legalább négyszer ülésezik. Az ülések nyilvánosak és azokat az Elnök hívja össze. Az üléseken az Elnökség tagjain kívül a Titkár állandó meghívottként vesz részt. A meghívót postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél formájában a napirend közlésével az ülést megelőzően legalább három nappal korábban kell eljutatni az Elnökség tagjaihoz.

33.  Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon az Elnökségi tagoknak legalább kétharmada jelen van. Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

34.  Az Elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet két Elnökségi tagnak aláírásával kell hitelesítenie.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a)      az Elnökségi ülés időpontját és helyszínét,
b)      a jelenlévők nevét,
c)      az ülés napirendjét,
d)      az elhangzott határozati javaslatokat, egyéb indítványokat és az érdemi hozzászólások tartalmát,
e)      a meghozott határozatokat és azok hatályát,
f)       a határozati javaslatokat ellenzők és támogatók számát, ha lehetséges személyét.

35.  A jegyzőkönyvet a Jegyzőkönyvi Tárban kell elhelyezni. Az Elnökség határozatairól a jegyzőkönyv alapján az Elnök külön nyilvántartást vezet (Elnökségi Határozatok Könyve). Az Elnökségi Határozatok Könyvét szintén a Jegyzőkönyvi Tárban kell elhelyezni.

36.  Az Elnökség a határozatait elektronikus úton megküldi az érintetteknek és a Titkárnak. 

Az Egyesület vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség 

37.  Az Egyesületben vezető tisztségviselő olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyektől való eltiltás hatálya alatt és vele szemben összeférhetetlenség nem állapítható meg.

Az Elnök

38.  Az Elnököt a Közgyűlés az Elnökség tagjai közül titkos szavazással négy éves időtartamra választja meg. Az Elnök - négy éves megbízatása lejárta után - egyszer újraválasztható. Az Elnököt a Közgyűlés indokolás nélkül bármikor visszahívhatja.

39.  Az Elnök

a)      képviseli az Egyesületet, ellátja az Egyesület hivatalos képviseletét hatóságok, társadalmi szervek és egyéb szervezetek, személyek előtt,
b)      feladata a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfeleloen az Egyesület általános vezetése,
c)      dönt két Elnökségi ülés közötti idoszakban mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe,
d)      jogosult a tisztségviseloket munkájukról beszámoltatni,
e)      az egyesületi kiadványok felelos kiadója,
f)       utalványozási jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

Az Elnökhelyettesek

40.    Az Elnökhelyetteseket a Közgyűlés az Elnökség tagjai közül titkos szavazással négy éves időtartamra választja meg. Az Elnökhelyettesek - négy éves megbízatásuk lejárta után - egyszer újraválaszthatóak. Az Elnökhelyettesek bármikor indokolás nélkül visszahívhatóak.

41.    Az Elnök akadályoztatása esetén az Elnök erre irányuló írásbeli felhatalmazása alapján az általa felhatalmazott Elnökhelyettes teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt. Az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a helyettesítéshez a Közgyűlésnek hozzá kell járulnia.

A Titkár

42.  A Titkárt a Közgyűlés az Egyesület tagjai közül titkos szavazással négy éves időtartamra választja meg. A Titkár - négy éves megbízatása lejárta után - egyszer újraválasztható. A Titkárt a Közgyűlés indokolás nélkül bármikor visszahívhatja.

43.  A Titkár feladata az Elnök irányítása alapján az Egyesület operatív ügyeinek intézése, a tagokkal és az Egyesületen kívüli személyekkel, hatóságokkal, más állami és önkormányzati szervekkel, más társadalmi szervezetekkel, külföldi személyekkel történő kapcsolattartás. Ebben a körben jogosult az Egyesület képviseletére is.

A Felügyelő Bizottság

44.  Felügyelő Bizottság létrehozása - amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot - akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

45.  Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Egyesületnél Felügyelő Bizottság létrehozására az alapításkor nem kerül sor.

VII.
Az Egyesület gazdálkodása; Beszámolási kötelezettség

46.  Az Egyesület tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi.

47.  Az Egyesület vagyona elsősorban a tagdíjakból és adományokból, rendezvények bevételeiből, pályázatokon nyert összegekből képződik. A felajánlások elfogadásáról, ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, az Elnökség határoz. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület, az Elnökség határozata alapján - vállalkozási tevékenységnek nem minősülő - befektetési tevékenységet folytathat. Szabad pénzeszközeiből hitelintézettől, csak az állam által kibocsátott értékpapírokat vehet, azok - bármi néven nevezett - hozamára (kamat, árfolyamnyereség) szert tehet. Az Egyesület azonban a befektetésből származó jövedelmét nem oszthatja fel.

48.  Az Egyesület fobb kiadásai:

a)       működési költségek
b)       Közgyűlés szervezési költségei
c)       szabadidős programok költségei.

49.  Az Egyesület megszűnése esetén vagyona - a Közgyűlés döntésének megfelelően - hasonló célú alapítványhoz, vagy társadalmi szervezethez kerül. Más társadalmi szervezettel való egyesüléssel történő megszűnés esetén az Egyesület vagyona jogutódjára száll át, amely a vagyont a továbbiakban működteti. Az Egyesület bármely okból történő megszűnése esetén köteles az adózás rendjéről szóló törvény alapján fennálló esedékes tartozásait a megszűnéskor kiegyenlíteni.

50.  Az Egyesület köteles éves beszámolót készíteni. Az éves beszámoló elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves beszámolót az Elnök az Egyesület székhelyén található hirdetőtáblára köteles kihelyezni.

VIII.
Az Egyesület képviselete és jegyzése

51.  Az Egyesületet az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnök erre irányuló írásbeli felhatalmazása alapján az általa felhatalmazott Elnökhelyettes, vagy a Titkár képviseli személyek, hatóságok, bíróságok, más állami és önkormányzati szervek előtt.

52.  Az Egyesület jegyzésére az Elnök; akadályoztatása esetén az Elnökhelyettesek valamelyike és a Titkár ketten együttesen jogosultak.

53.  Az Egyesület bank előtti jegyzésére az Elnök és a Titkár együttesen  jogosult.

IX.
Vegyes rendelkezések

54.  Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

55.  Az Egyesület megszűnik, ha megszűnését bíróság megállapítja, vagy az Egyesületet feloszlatja. Megszűnik az Egyesület akkor is, ha más társadalmi szervezettel egyesül.

56.  Az Egyesület országos vagy helyi politikai tevékenységet nem folytat, a politikai pártok befolyásától függetlenül működik, pártoktól támogatást nem fogad el és azoknak, valamint szervezeteiknek erkölcsi és anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői-, megyei-, fővárosi önkormányzati jelöltet nem állít és erkölcsi-anyagi támogatást azoknak nem nyújt.

57.  A jelen Alapszabály által nem érintett kérdésekben az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet rendelkezései irányadók.

A jelen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2004. január 30. napján Budapesten megtartott alakuló Közgyűlése elfogadta.

Kelt Budapesten, 2004. január 30-án.




Alapító tagok: